Létezhetetlen

Létezhetetlen

Valami furcsaság…. :D

 

 

Dóri és Norbert együtt sétáltak a székesfehérvári tavacska partján.

Tél volt, és nagyon hideg, a kis tó széle már fagyott volt. A két lélek, akik arra vetették a fejüket, hogy ilyen zord időjárás mellett is sétálgassanak, csak beszélgettek. Hol erről, hol arról, semmi különösebb témájuk nem volt.

A lány leült az egyik padra, míg a fiú a tóhoz ment, hogy megmossa a kezét, kíváncsi volt milyen hideg is a tavacska vize.

A fiú gondolatai a lány körül forogtak és nem figyelt, túl mélyen behajolt a tó vízszintje fölé és megbillent, majd magatehetetlenül pottyant bele a vízbe.

Dóri amint észrevette az esést futott segíteni a fiúnak, hiszen nagyon jól tudta nem szabad, hogy a fiú sokáig maradjon a hideg vízben.

Sikerült kirángatnia partnerét a vízből, szegény fiú, csurom vízvolt, teljesen átfagyott. A lány kétségbe esett, nagyon szerette a fiút, talán jobban is mint szabadott volna. Igazság szerint azért jött el a fiúval erre a beszélgetésre, mert le akarta zárni az ügyet, érezte, hogy a fiú nem szereti és nem akart tovább szeretni viszonzatlanul, így azt tervezte elmondja a fiúnak az érzelmeit és örökre kilép az életéből, sulit vált és kezdi az új életét. Mindent olyan jól eltervezett, minden olyan jól összeállt a fejében…. mindenre gondolt, kivéve egyet, a fiú csodálatosan gyönyörű tengerkék szemeire. Amint odafordult a fiúhoz, meglátta ezeket a szeretettel teli szempárt….. nem tudta megtenni, nem tudta azt mondani nekik, hogy soha többé nem láttok. Nem ment….

 

Észbe kapott a lány, hona alá kapott a fiúnak és egy közeli fogadóba vitte a fiút, majd kivett egy szobát és kért a recepción friss ruhákat és törülközőt.

Bajban voltak, mert mire elértek a hotelig, a fiú csontig átfagyott és minden porcikája remegett, annyira fázott. A lány tudta, hogy nagyon hamar fel kell melegítenije Norbit, mert még baj lehet.

Felmentek a 4. emeletre , ugyanis csak ott kaptak szobát, a ruha már be volt készítve. A lány amilyen gyorsan csak tudta levetkőztette a fiút és lefektette az ágyra.

-Mii… miii… miiiiiit csiii… cccsssiii… nálsz?- kérdezte a didergő

-Ne félj, csak felmelegítek- azzal a saját ruháihoz nyúlt és vetkőzni kezdett.

Ott állt a lány a fiú előtt egy szál melltartóban és bugyiban, majd a fiúra feküdt és ahogy csak tudott hozzábújt, hogy melengesse azt…

-Mingyárt jobb lesz, csak pár perc!- mondta nyugtatólag

-Neee…. neee leee…. leeegyeeen…..  vééégeee… sooo….. sohha… -dirgett a másik

-Miért? – kérdezte a lány a könnyeivel küszködve

-Mee… meee… merrrt… ééééé… ééééénnn szzzeeeer…. ssszeeerrreeetlleeekk…… ésssssss neee…. neeeee….. nnneeeemmm………… akkarrlaaakkk…….. elll…. elllleeeerrreee…ssszzzttteeennniiii…..- mondta fogvacogva

-De te…..de te nem is szeretsz…..

-Deeeeee dddddeeeee, cssssaaaakkk eddd….. dddiiiggg fééé… féééé…. llltem…. L

 

A lány felemelte a fejét és megcsókolta a kihűlt fiút….. az olyan erővel csókolt vissza, hogy beleszédült a szerelmes lány.

-Lám lám… elmúlt a veszély?- alig, hogy kimondta, a fiú megfogta a csípőjét és maga alá gyúrta, így most már ő volt felül, és újra csókolni kezdte a megmentőjét. A csók folytatódott lefelé a nyakon keresztül a mellkason át a lány melléig. A kislány a nagy és erős férfiú minden apró nyelvcsapására felnyögött és mennyekben érezte magát…. végre az övé amiért titkon olyan nagyon vágyott.

A fiú letépte a lányról a melltartót és az egyik mellét markolta, míg a másikat nyelvével kényezgette, harapdálta, köröket írt le rajta a nyelvével, addig amíg mélyvörös nem lett, majd a másik mellével is megismételte a jelenetet. Érezte a lányon a vágyat, ugyanazt a vágyat, mely őt fűtötte a lány iránt. Ágyéka fájdalmasan lüktetett és vágyott a nő iránt aki alatta vonaglott.

 

A fiú hirtelen megfogta a lányka csípőjét és felülve az ölébe rakta. A lány a combjával Norbit ölelte körül és feljebb tolta csípőjét, hogy a fiú kényelmesen odaférjen ujjaival. A fiú tágította a járatot 3 ujjal egyszerre, majd lehajolt és nyalogatni, kényeztetni kezdte a puha vörös húst, ami olyan nagy élvezetet adott Dórinak, főleg, hogy Norbitól kapta az ingereket.

 

A lány megfogta a fiú férfiasságát és le-föl mozdulatokkal izgatta és csikart ki a kemény amcsi focistából egy mély nyögést. Majd mikor úgy érezte eleget szenvedett Norbi, lefeküdt és felemelte a csípőjét és várta a behatolást. A fiú mielőtt behatolt volna a lánykába lehajolt megcsókolni. Mikor már férfiassága a lányban volt a lány átölelte a férfiú nyakát és felült vele. Norbi felnyögött, mert férfiassága a felülés következtében, tövig a lányba veszett. A lány mosolygott és csókolgatni kezdte a fiút. Majd mindenhol csókolgatni és simogatni kezdte a fiút. Így élveztek el egymás karjaiban, a lány többször is mire a fiú is mélyen, torokból felüvöltött a színtiszta gyönyörre és örömre.

 

 

Annyira csodálatos és gyengéd szeretkezés volt, mintha mind2-en szüzek lennének. Gyengéd, mégis ott volt a férfi ereje és a nő gyengédsége és hihetetlenül nagy szerelme. A nő maga volt a megtestesült földi boldogság a férfinek.

 

Felébredt Norbi és a lányt kereste. Majd az asztalon egy cetlit talált melyben ez állt:

„Nem érdemellek meg, ne haragudj!

Nagyon-nagyon szeretlek és szeretni foglak míg lélegzem,

de nem tudok úgy élni, hogy tudom a szíved igazából másért dobog.

Honnan tudom? Láttam tegnap, csak mást képzeltél a helyembe, azért volt ilyen csodálatos.

Tényleg szeretlek, igazán, épp ezért elengedlek!

Szeretettel csókol: ÖRÖK SZERELMESED”

 

 A fiú könnyekre fakadt, mert igaza volt a lánynak, tényleg másra gondolt tegnap, és sajnálta, hogy megvezette a lányt.

Majd lerázta magáról a szomorúságot és csak ennyit mondott magának:

„legalább volt egy jó éjszakám”

És soha többet nem gondolt a lányra, aki a szívét adta neki!