Valami ami lehet örökké csak álom marad!
Mondd meg te, megéri-e ilyenért harcolni?
Történetem egy lányt és egy fiút ír le…. olvasd figyelmesen! Jó szórakozást!
A két lány sétált a folyosón. Dóri és Orsi épp siettek a 6-os teremből a 9-esbe, mert volt még mit elintézniük. Dóri, mint mindig rohant és sietett előre.
-Gyere már! Olyan vagy minta minden megvárna, szedd a lábad kérlek!- korholta barátnőjét miközben hátrafelé nézett Orsira, hogy még a szemeivel is üzenje „megöllek, ha nem érjük el”
-Jójó, megyek már, de annyi diák van itt!
-Persze, és én akkor, hogyan haladok előre? Tolakodj, az ég áldjon meg!- még mindig hátra felé nézett miközben szinte futott előre fele. Már fordította a fejét menetirányba mikor egyszerre több dolog is történt. Belement egy széles vállú erős férfibe, aki felé haladt a folyosón. A pasas szintén nem figyelt, mert épp a termeket nézte, de reflexből elkapta a lányt és a karjába kapta.
-Hallihó, csajszi. Hát te?- kérdezve meglepetten, hiszen ez volt az a lány, aki annyira tetszett neki, már vagy 2 éve – Ennyire vágysz rám, baby?
-Öhm… izébigyó Norbi, letehetnél nem gondolod? – kérdezte amaz meglepetten a karokra sandítva, melyeken kidagadtak az izmok, hogy elbírják az ő súlyát.
-Sziasztok- üdvözölte őket Orsi –azt hiszem én el is megyek jó szórakozást!- mosolygott és otthagyta a párt
-Nem nekem ez így tökéletes, Angyalkám! Én akár a világ végéig így tartanálak!
-És ha én azt nem karom?- kérdezte a lány miközben felhúzta az orrát
-Nem? Kiderül!- azzal megcsókolta a lányt, és széles vigyorral az arcán húzódott hátra majd megint a lány ajkaira vetette magát.
Felcsendül egy éles taps és éljenzés!
-Ezaz igen! Végre, Norbi, király vagy! – ordította a folyosó túlsó végéből Dani, óriási mosoly terpeszkedett az arcán!
-Ne, csöndesebben, ne hozd zavarba Dórit!- mondta üdvözlésképpen a barátja
-Nem zavarok tovább, bocsi- azzal egy kulcsot csúsztatott a fiú zsebébe -8-es terem! Teljesen üres! Ahogy kérted minden megvan!
-Köszi, majd megdumáljuk!
-Ave!- ezzel a végszóval elviharzott a magas srác és magára hagyta a párocskát!
-Hát ez meg mi a fészkes ménkűről beszélt?- kérdezte izgatottan a lány
- Mindjárt Bogaram, légy türelmes!- azzal elindult a lánnyal a kezében a folyosón, át az aulán és befordult a 8-as terembe. Majd a lányt valami egészen puha dologra fektette a földön és bezárta kulccsal az ajtót.
Sötét volt. Dóri azt sem tudta megmondani, mi az a puha dolog amin fekszik… nem is nagyon érdekelte, csak az piszkálta a fantáziáját, hogy hol a fiú. Nem kellett sokáig várnia! Érezte, hogy letérdelt mögé Norbertó, bár látni nem látta.
A fiú forró leheletét érezte hátulról a tarkóján, majd azokat a férfiasan telt lágy ajkakat érezte a bársonyos nyakán. A lány ajkain suttogás gyanánt felhangzott egy mély sikkantás. A fiú átölelte hátulról a lányt és haladt lefelé a lány hátán. Dóri sem volt rest, amint az erős kezek engedték, hogy megmozduljon, megfordult és a fiú fejét magához húzta és csókolni kezdte, majd leszakította a pólóját és a hátát kaparászta. A fiú a mellét markolta és lefektette a lányt h ráfekhessen a lányra, mikor a súlyát megérezte a csajszi, a két lábát a fiú csípője köré fonta! Az belenyögött a vágyakba és csak még mélyebben és erőteljesebben csókolt! A kezét a lány combjai közé tette és annak csiklóját becézgette. A lány sikítozott és csókolta, nyalogatta a fiút ott ahol érte, a kezeik összegabalyodtam és nyelvük valósággal szárnyalt egymás szájában!
A fiú lehúzta magáról és a lányról is a nadrágot ő magáról még az alsógatyát is lerántotta. Most következett a lány. Fogta a lányt és a fejét a két combja közé helyezte, és kényeztette. A lány a hajába markolt és nyögdécselt. Felforrósította a fiút, újra csókolni kezdte a kislányt és alul matatott még egy kicsit. Kezét a farkára tette és le fel mozdulatokkal izgatta. Majd a lányba tolta, keményen és akaratosan! Az ujjait a lány szájába dugta és mozgatni kezdett benne. A lány szívogatta az ujjait és nyögött a vágytól!
A fiú lassabban mozgott, majd gyorsabban, attól függően, hogy viseli ezt a lány. Dóri csípőjét Norbival együtt mozgatta, gyorsabban, még gyorsabban addig amíg a lányka fel nem üvöltött és elélvezett. Mikor a gyönyör és a szeretet a robbanás pontra ért a lány testében, az még belemélyesztette a körmeit a fiú hátába és annak szemébe nézve ezt mondta neki: Szeretlek! és felüvöltött, a csillagok összes energiáját érezte a bőre alatt bizseregni! A fiú sem sokkal később csatlakozott a lányhoz, ő is elélvezett. Farkát kihúzta a lányból és a lány mellé lőtte a magját.
A kimerült fiú a lány mellkasára borult és elaludt. A lány a boldogságtól nem tudott aludni, csak a fiú haját simogatta és énekelt neki, élvezte, hogy végre az övé a fiú! Talán örökké…